Ünnepi összefoglaló!
Röviden: Jövés menés, ugatás... még több ugatás... kaja, kaja, kaja... kényeztetés... és még több kényeztetés.
Ünnepek után: Végre NYUGALOM!!!!
Olyan, sok minden történt az elmúlt egy hónapban, hogy azt most képtelen lennék bepótolni.
Az biztos, egyre jobban érzem magam, itt az új otthonomban.
Gazdimat is egyre jobban imádom és igazából, csak Őt imádom, a többieket, csak szeretem, esetleg megtűröm.
Mivel, egyre jobban érzem magam, már nem akarom egyik családtag fejét sem leharapni. Ha meg, befűtenek este, akkor meg egyáltalán nem akarok semmit, csak rácuppanok a radiátorra és felőlem egy hadseregnyi gyerek is labdázhat a fejem felett, akkor sem mozdulok.
Gazdiasszonyság azt mondja, kezdem átvenni a nagyfülű húgom kiegyensúlyozottságát. Nem tudom, de fordult már elő olyan, hogy a nagyfülű ugatta a vendéget, én meg nem! Lehet, lassan Neki kell majd tőlem tanulni. :D
Tanulhatna is tőlem, pl egy kis önérvényesítést.
Mert, se a helyét, se a kajáját nem tudja megvédeni. Ezért aztán, ha én úgy tervezem költözöm a másik helyre, akkor sajnos, Neki is költözni kell, akár akar, akár nem.
Vagy például, ha én már befejeztem a kajám, akkor Ő is befejezi, mert ellököm a tányérjától és kész! Aki kapja marja! Egyen gyorsabban.
Tanulhatna tőlem lopni is.
Abban nagyon jó vagyok.
Szeretem a földön hagyott puzzle darabokat. Mondjuk, speciál, azt csak beakartam illeszteni a megfelelő helyre, nem tehetek róla, hogy silány papírból készül és elázik a számban, mikor éppen raknám le. :)
Pont ezért, sokkal jobban szeretem a műanyag dolgokat.
Csipesz, filctoll, cellux...
de a vadi új Monster High baba cipő is egész finom! :)
Majd én megtanítom ezeket a rendre!
Széthagyni a játékokat... pfffff
Szobatisztaság oké!!! Szerintem!
Néha, egy kis pisi a földön hagyott párnára, vagy a "nem is tudom, hogy került oda" kaki, szerintem egyáltalán nem probléma. Gazdi jön, morog, takarít, töröl, fertőtlenít... nem nagy ügy, nem tudom mit csinálja a fesztivált olyankor! :)
Mondjuk, én is jobban szeretem, ha kint végzem a dolgom. Utána mindig jutifali van. Igazán adhatna, akkor is, mikor bent sikerül kimennem. :D
Hát, nagyjából ennyi!
Szerencsére Doki bácsit, azóta sem láttam, mióta beoltottak, hogy meg ne vesszek.
Kicsit hullajtom a szőröm, eltanultam a húgomtól, de tökre igaza van, nem kell az a nagy bunda itt a 28 fokos radiátor mellett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése