2013. november 19., kedd

néhány gazdi gondolat...

Úgy érzem, életem legjobb döntése volt 9 nappal ezelőtt kimenni a XVIII. kerületbe és elhozni a Cerberos Állatvédő Egyesület Csivava Mentés és Képzés-től Diót! Első látásra szerelem volt, és ez az érzés a napok múlásával sem halványodik... sőt, inkább csak fokozódik.

Először, nem is magunknak akartam elhozni Diót, hanem a mamának. Mama viszont, bármennyire is szeretne már régóta kutyát, pont most, nem teheti meg.
Én meg, ott álltam, kezemben Dió (akkor még Dior) törékeny kis testével, és lepergett előttem minden. Kérdések szászai cikáztak a fejemben. Eltudom-e hozni Őt felelősséggel? Mit fog szólni hozzá Cuki kutyám? Meg tudom-e oldani, hogy az első néhány hét nehézségein átsegítsem? Tudom-e vállalni sok-sok évre? Holtodiglan-holtomiglan...
Aztán, ott volt a tény, hogy kisfiú! Sosem volt még fiú kutyám. Fenntartásaim voltak... jelölget majd mindenhová... jááááááááj, csak felemeli majd a lábát, aztán annyi... :))))).
...és biztosan ugatós is lesz. Fiú kutya őrzi a házat, meg a csapatát, meg különben is... mindenki tudja meg, hogy itt egy véreb lakik.
Nem beszélve arról a tényről, hogy ÖRÖKBEFOGADÁS!!!
Teljesen más, mint egy tiszta lappal induló kölyök kutya vállalása.
Volt már három kutyám. Mind háromnak én alakítottam, formáltam a személyiségét az első perctől. Olyan lett, amilyennek faragtam...., de Ő már kész van. Tele rossz élménnyel, félelemmel, sérüléssel...  :(((((
Hűha, komoly dolognak tűnt.
Talán, ha a párom azt mondja: "Ági, nem kell még egy kutya, ne hozd el!!!!" ...de, nem mondta.
Talán, ha a lányomon egy pillanatara is látok némi bizonytalanságot... de nem láttam.
Talán, ha Dió kiugrik a kezemből... de nem ugrott.

Úgyhogy hoztam!!!

...és milyen jó, hogy hoztam.

Diónál kedvesebb, tündéribb, alázatosabb, hálásabb, "okosabb" és SZEBB kutyát még nem láttam. Talán csak Cuki éri fel, bár Cukiban az alázat hagy némi kívánni valót. :) Persze,nem gondolom, hogy ez feltétlen negatív dolog lenne. Egy kutya legyen kicsit önfejű, makacs, higgye magáról, hogy Ő a világ közepe, legyen harcos, játékos, hűséges és ragaszkodó... Egyszóval, ne lehessen, ne észre venni. :)

Reméljük, hamarosan Dió is, mindegyik tulajdonsággal rendelkezni fog és a rossz emlékeit, a bizalmatlanságát, a szorongását, a félelmeit örökre törölni tudjuk majd a csöppnyi kis lelkéből. :)




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése