Ha Ő hív, megyek utána, ha Őt látom, minden ok, és, bár még nem szaladok a karjaiba, (sőt, inkább megvárom hogy értem jöjjön), meg, nem is ugrok magamtól az ölébe, de azért határozottan állíthatom, Ő a kedvenc. Leginkább, akkor szeretem, mikor kaját ad, és akkor, mikor megszánja szegény fülem a hidegben és a kabátjába dug.
A tesómmal még nem tudom, hogy is állok érzelmileg. Cleo nagyon hiányzik, nehezen szokom a gondolatot, hogy egy másik nőstény vette át a helyét. :( Pedig rendes kis csaj a nagyfülű. Mindig megengedi, hogy elmarjam a kajáját, meg a játékért sem harcol, igaz néha felbátorodik és utánam ugat, de csak szájhős, nem bántana soha.
A sorban következő a mini kétlábú húgom.
Őt, már nem ugatom, de azért, még tartok Tőle. Olyan kis hirtelen. Jön-megy, rohangál, mint a szélvész. Kedvesen közeledni is csak úgy tud, hogy el kell gondolkodnom rajta, most csak megsimogat, vagy megölel, esetleg jóóóóól megölel, megszorongat, felemel, maga mellé ültet, neadjisten az ölébe tesz...??? Tisztára kiszámíthatatlan. Hogy bírják ezt a többiek??? Felfoghatatlan...
...és van még két falkatag.
Ők, nagyon félelmetesek. Óriások és mély a hangjuk.... Húúúú, mikor lehajolnak hozzám is nagyon nagyok. Ha, nincs otthon a gazdi anyám, igyekszem levegő vétel nélkül ugatni Őket. Akkor is ugatok, ha csak pislognak. Ne pislogjanak! Főleg ne rám! Szerintem, Ők lesznek a legnagyobb kihívás. Nehéz lesz magam alá gyűrni Őket.
Még szerencse, hogy van, egy nagyon biztonságos zöld plédem a radiátor mellett. Az varázs pléd! Ha ráugrok, teljes biztonságban vagyok. Mindenkitől megvéd! Onnan aztán, jó nagyokat lehet hangoskodni. Mert ám, van, hogy kérés nélkül odajönnek hozzám... kiérti??? Ha én nem bizalmaskodok, Ők se tegyék!!!
Ilyenkor aztán, neki állok kommunikálni... persze, csak ha már hátat fordítottak. :)
Na, azért alakul a hierarchia.
Még nem teljes a sorrend, de egy biztos, nem én állok a sor végén, cél pedig, hogy én legyek a falkavezér! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése