első hét, összefoglaló

Repül az idő!
Már egy hete, hogy új OTTHONOM van. IGAZI OTTHONOM!

Aznap, mikor ide kerültem, azt sem tudtam mivanvelem??? Igyekeztem megszökni, de bujkálni mindenképp. Találtam egy zöld plédet, abba beleszerettem, tökéletesnek találtam, beköltöztem, testvérem nagy szomorúságára..., mert hogy kaptam rögtön egy testvérkét is, aki eléggé összezavar a viselkedésével. Nem tudom eldönteni Ő fél jobban tőlem, vagy én kell tartsak tőle?! Kétszer megugatott (persze, ez még az első napokban volt), de barna kutya nem felejt, úgyhogy bosszúból minden falatot ellopok az orra elől.... Ő meg hagyja... :) ...érzem én, hogy jóban leszünk. :D

Szóval, hogy rövid legyek, az első hét eseményei:

- egy szökés a szomszédba, de meggondoltam magam...
- egy pisi éjszaka, és kettő kaksi szintén éjszaka. A másodikat a gazdi meleg-puhi papucsába raktam (bevallom, nem volt könnyű beletalálni), szerettem volna, ha felfogja, utálom az éjszakákat és jobb lenne, ha max éjfél és hajnali 5 között aludna csak, a nap többi részében minden gondolata mi legyünk (legalábbis én mindenképp). Egyébként szobatiszta vagyok, persze csak ha felkeltenek, hogy ideje kimenni...
- kettő látogatás a doki bácsinál. Nem is akarok beszélni róla....
- Enni nagyon szeretek. Jöhet bármi. Úgy tervezem, csak a jövő hónaptól fogok elkezdeni válogatni. :)
- Inni nem iszom! ...hagyjatok már, kinek kell az az ízetlen izé???!!!!
- Egyszer a gazdám elé mentem... úgy örült neki, hogy megszántam... Azóta igyekszem ugatós-farókcsóválós üdvözlést produkálni, csípem, ahogy leguggol és gügyög olyankor. :D :D
- Próbálok nagyon jó kiskutya lenni, ezért aztán 24 órából 20 órát alszom. Amikor nem alszom, akkor hangoskodom, csak, hogy jól el lehessen különíteni a a két állapotom egymástól.
- Szeretek ugatni, attól olyan nagynak és félelmetesnek érzem magam. Még mindenkit megugatok, leginkább a szombat esti buliból hazatérő családtagokat hajnali 3-kor. Húúúúúúú, nagyon utálom, ha összezavarnak éjszaka.
...és végül, tervezgetek. Figyelek! Lesem a szabályokat.
Lassan kialakul bennem is a sorrend. Kinek hol a helye. Az már biztos, lesz egy cselédem, aki majd lesi minden kívánságom, etet, itatna, ölelget, cipelget, aggódik majd értem, akinek jól a fejére növök, irányítom és felforgatom az életét.
...és lesz egy olyan, akinek szót fogadok.
A többiek a maradék! Ők tökéletes játszópajtik lesznek. ...de azt ki kell érdemelni! :)